A sárkány és a nő

A sárkány elrabolja a királyfit. Tehát királyfink nincs a mese elején. Van egy nő, aki elhatározza, hogy visszahozza a királyfit. A nő edz, nagyon jól kimunkálja az izmait. Elmegy, legyőzi a sárkányokat sorra.

Amikor minden sárkány legyőzetett, a háromfejű, a hétfejű, a tizenkét fejű, akkor a királyfi kisétál a harcmezőre, megnézi a sárkányfejeket, megnézi a nőt, megnézi a sárkányfejeket, megnézi a nőt, megnézi a sárkányfejeket, megnézi a nőt, majd azt mondja, hogy akkor én most hazamegyek az anyámhoz.

Nincs lakodalom. A nő ott marad a sárkányokkal a harcmezőn, a királyfi hazamegy a mamához.

Ez is egy magyar népmese.

David Altmejd

Lefejelem a laptopot, felemelem a fejem.
Alfában a macska tála, zörgeti a szerelem.
Hunyorgok egy kicsit, mint egy igazi álmodó,
Mer’ minden álom a valóban romlandó.

Szemhéjaim mögé most is beszűrődik némi fény
és a párnára tett nyáltócsából tükröződő képregény
egyik főhőse te vagy, a másik talán én vagyok.
Mondjuk, hogy van két olyan csillag, ami egyformán ragyog.
És ahogy forog a Föld, úgy én is forgatom
magamat melletted a puha pamlagon.
És ez a világűrbe ásító nagy sötét
közben unottan megvakarja a köldökét.Mer’ ami neki egy perc, nekem az életem.
Könnyedén szórja szirmait a végtelen.
És a csupasz testünkhöz úgy tapad e takaró,
ahogy egy hívő álmához a Mindörökké ValóQuimby :: Hajnali pszichoDavid Altmejd

 

A kurvának, aki ellopta a verseimet

A kurvának,
aki ellopta a verseimet

néhányan azt mondják, a versekkel
lelkiismeretünkön könnyítünk
maradj elvont, és van benne némi igazság,
de jézusom:
eltűnt tizenkét versem és nincs róluk másolatom
de eltűntek a legjobb festményeim is;
nagyon kellemetlen:
vajon miért nem úgy vertél át, mint a többiek?
miért nem vitted el a pénzem?
általában a pénzt viszitek el
a részeg fickók zsebéből.
legközelebb lopd el a bal kezem
vagy vigyél el ötven dollárt
de ne a verseimet;
nem vagyok én Shakespeare
néha egyszerűen nem jönnek vissza
a gondolatok és más kevésbé fontos tanulságok;
de mindig lesznek bankok és kurvák és részegek
és lesz majd egy utolsó bomba is
és amint azt az Úr megmondá
– keresztbe vetve lábait égi pamlagán -,
látom már, túl sok költőt teremtettem
s nagyon kevés igazán jó költészetet.

Bukowski

szabad a k a r a t

Tegnap a szabad akaratról beszélgettünk. Van a húrféreg. A mezőn belemászik a sáska testébe, ott megnő, majd valahogy ráveszi a sáskát, hogy ugorjon a vízbe. Mert nem elég, hogy benne élősködik, képes befolyásolni a gazdaszervezet agyát. Miután beugrik a sáska a vízbe, a húrféreg kimászik belőle… A sáska erről mit sem tud. Azért érdekes ez a példa, mert az a valószínű, hogy mi, -emberek, mi is mindig korábban cselekszünk, mint ahogy értenénk a miértet. Mint amikor reggel csörög az óra, és te azt álmodod, hogy jönnek a tűzoltók. Ez az álom úgy érzed, egy órát is átölel, de valójában másodpercek alatt lemegy, csak álom közben egészen más az időérzéked…

the art of time

k a p u c n i

A töri tanárom gimiben azt mondta, ha meg akarod ismerni a múltat, vagy az embereket, akkor olvass leveleket. Így történt, hogy először irodalom szakos tanár lettem. A patkányfogó (Émile Zola) falhoz csapkodása után festeni kezdtem, és valahol ez az olvasmányélmény volt az alapja a Piros cipők fotóterápiás sorozatomnak, aminek a fókuszában olyan nők álltak, akik gyermekként találkoztak a családon belüli erőszakkal, alkoholizmussal, vallási fanatizmussal. A projekt után érdekes fotósok még érdekesebb portfólióiról írtam egy magazinnak. Például 2009-ben sokat foglalkoztam a Kék Orrok művészcsoport munkáival…